Közérdekű adatok

Tamási

Tamási város Tolna megyében, a Tamási járás központja.

Tamási címere

Tamási zászlaja

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Járás

Tamási

Jogállás

város

Polgármester

Porga Ferenc (Fidesz-KDNP)^[1]

Irányítószám

7090

Körzethívószám

Népesség
Teljes népesség	7986 fő (2018. jan. 1.)^[2] +/-
Népsűrűség	72,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	111,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1

Fekvése

Tamási város Tolna megye északnyugati részén, a Somogy–Tolnai-dombság területén fekszik. A Kapos folyótól nyugatra eső kistájegységet Kelet-külső-somogyi-dombságnak nevezik, ettől keletre pedig a Sió-Sárvíz völgyéig a Tolnai-Hegyhát található. Tamási Külső-Somogy keleti felében van, a Koppány-völgyben.

A Kelet-külső-somogyi dombság jellemzően enyhén hullámos felszínű, széles és viszonylag egyenes dombhátakkal rendelkező terület, amit jellemzően észak-déli irányú kis patakok völgyei tagolnak. A tájegységet egy markáns nyugat-keleti irányú törésvonal, a Nagy-Koppány patak völgye vágja ketté. A Nagy-Koppány völgyének legmélyebb része Tamásinál +106 mBf tengerszint feletti magasságú, míg a város déli részén a Kis-Likas hegy eléri a +247 mBf tengerszint feletti magasságot is.

A dombvidéki területek felszíni kőzete megfelelő mésztartalmú lösz, melyeken kiváló termőképességű termőföldek alakultak ki. Tamási területén az átlagos aranykorona (AK) érték 28,5. A patakvölgyeket jellemzően egy-kétszáz méter széles öntéstalajú, vizenyős rétek illetve galériaerdők kísérik. A Nagy-Koppány menti településekre jellemző, hogy a patak jobb oldalán a településektől délre húzódó dombokon szőlőhegyek alakultak ki. Tamási kiemelkedően nagy szőlőhegyi területtel rendelkezik, ahol azonban egyre több lakóház és üdülőépület is megjelenik.

A térség vízhálózatát kisebb patakok jellemzik, melyeket a Nagy-Koppány – amely maga is tulajdonképpen patak – gyűjti össze, és vezeti Regöly külterületén a Kaposba. A Kapos viszont Tamásitól északkeletre, Tolnanémedinél ömlik a Sióba. Tamási külterületén a vízfolyásokon számos mesterségesen felduzzasztott kisebb-nagyobb halastó található, főként a Gonozdi-patakon, a Szentmártoni patakon és a Cseringáti-patakon. A Regöly külterületén található Nagy-Koppány vizén felduzzasztott Pacsmagi-tórendszer északi nyúlványa Tamási külterületét is érinti.

Tamási erdősültsége csak 17%, (2181 hektár), azonban az erdők zöme a város déli részén összefüggő tömbben található, mely a Gyulaji erdőség része.

Megközelítése

Megközelíthető a Dunaföldvár-Nagykanizsa közti 61-es főúton, illetve az azt itt keresztező (Szekszárdot Siófokkal összekötő) 65-ös főúton. Közigazgatási területének északi peremét egy rövid szakaszon érinti a Simontornya-Iregszemcse közti 6407-es közút is, erről leágazva érhető el egy önkormányzati úton Kecsegepuszta külterületi településrésze.

Említést érdemel még itt a Nagykónyi-Iregszemcse közti 651-es főút, amely nem érinti ugyan Tamási területét, de azáltal, hogy a várost elkerülő, rövidebb alternatív útvonalat kínál a Dombóvár-Siófok között közlekedők számára, szerepe van Tamási tehermentesítésében.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994:
1994–1998: Fellinger Károlyné (független)
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Ribányi József (Fidesz-KDNP)
2014–2019: Porga Ferenc (Fidesz-KDNP)
2019-től: Porga Ferenc (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 3,3% németnek mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 3,4%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,6% (25,6% nem nyilatkozott).

Gazdaság

Tamási kedvező mezőgazdasági adottságú területen fekszik, ahol az agrár-gazdálkodás nagy múltra tekint vissza. A városban a rendszerváltásig eredményesen működött a termelőszövetkezet és az Állami Gazdaság. Azután a földterületek és a mezőgazdasági üzemek is mind magántulajdonba kerültek. A földnek mintegy 10%-a, emellett a nagyobb mezőgazdasági üzemek egy része (Központi major, Cseringátpuszta, Fornád, Adojánpuszta, Leokádipuszta) külföldi (német) érdekeltségű vállalkozások (Donauland, Tolnaland) kezébe kerültek. Jelenleg Tamásiban 9 mezőgazdasági kft., 2 bt. és 3 gazdaszövetkezet működik. 100 ha feletti területen mintegy 20 egyéni és társas vállalkozás tevékenykedik.

A privatizáció nyomán nemcsak a gazdálkodó egységek felaprózódása következett be, hanem a legnagyobb baj az, hogy a mezőgazdasági vertikum is szétesett. A növénytermesztés vetésforgója, a takarmánytermelés, az állattartás, a trágyázás szorosan összefüggenek, viszont a kis területen gazdálkodó, illetve állatot nem tartó üzemeknél ezen egymásra-épülés megszűnik, monokultúrák alakulnak ki, ami a talajpusztulás fokozódásához vezet. További gond a kisüzemeknél a gépkapacitások hiánya, másutt feleslege, kihasználhatatlansága. A kistermelők kiszolgáltatott helyzetben vannak a terménytárolás, szárítás és értékesítés terén is.

A térségben a gabonafélék fő felvásárlója az Agrograin Rt. hőgyészi telepe, valamint a Concordia Állami Közraktár Tamásiban. Időnként a Kiskun-Mill Tamási üzeme is részt vesz a felvásárlásban. Az olajosmagvak egyetlen hazai feldolgozója Martfűn található, így monopolhelyzete miatt a felvásárlási árak rendkívül alacsonyak. A cukorrépa potenciális vevője a kaposvári cukorgyár.^[7]

A kedvezőtlen piaci körülmények miatt az állattenyésztés volumene drasztikusan visszaesett, a háztáji állattartás pedig gyakorlatilag szinte megszűnt. Nagyobb állattartó majorok működnek Fornádon (tehenészet), Kecsegén (pulyka), Leokádiapusztán (sertés). Kisebb sertéstelep működik Szemcsepusztán, ugyanitt több vállalkozó tart kisebb számban lovakat is. Cseringátpuszta és Adorjánpuszta telepein az istállók üresen (r)omladoznak. Jelentős a térségben a halászat, Tamási halastavain 9 vállalkozás működik.

A város jelentős szőlő- és gyümölcstermesztési hagyományokkal rendelkezik, minthogy a Tolnai borvidék Tamási körzetében fekszik. A legelterjedtebb helyi szőlőfajta az olaszrizling. Korábban a termelőszövetkezet Tuskóson nagyüzemi szőlőültetvényt is telepített és borfeldolgozó üzemet létesített. Tamásiban 530 szőlőskert található, a nagyobb termelők hegyközségbe tömörültek, ennek jelenleg 183 tagja van. A szőlő termőterületek csökkenőben vannak, mivel nehéz a szőlő és a bor értékesítése, a fiatalokban kevesebb a hajlandóság a szőlőmegmunkálásra, és végül a szőlőhegyeken egyre több lakóház és üdülőtelek jelenik meg, csökkentve a szőlővidék területét. A szőlőskerteket jelentős vadkár is sújtja.

Az erdőgazdálkodás elsősorban a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási Erdészete keretében folyik. Az erdőgazdaság 23 ezer hektáron gazdálkodik, ebből Tamási területén 1695 hektáron érdekelt. Tamási területén ezenkívül még 496 ha magán-erdő található. Az állami erdők a város közigazgatási területének délnyugati részén találhatók, a Gyulaji vadrezervátum részeként, mely Tamásin kívül nagyobbrészt gyulaji, kocsolai és regölyi területeken fekszik. Az állami erdők zöme cseres-tölgyes, és kiemelkedő nevezetessége a világhírű dámvad-állomány. A magánerdők zöme akác, kevés nemes nyár.

A térségben, sőt az egész megye területén hiányzik a fafeldolgozó-ipar, egy-két kisebb fűrészüzemet leszámítva. A kitermelt fák többségét ezért nagy távolságokra szállítják, és elesnek a fafeldolgozásból kitermelhető plusz jövedelemtől is.

A helyi élelmiszer-feldolgozó ipar hiányos szerkezetű és szűk kapacitású a térség mezőgazdasági termékeinek feldolgozásához. A Dámtej Kft. tejüzeme az egyetlen jelentős élelmiszeripari üzem, amelynek vezetése jelenleg éppen Tamási üzemének áttelepítését fontolgatja, ami a helyi foglalkoztatásra újabb csapást jelentene. Tamásiban két kisebb húsüzem működött. A helyben termelt hús többségét legközelebb Szekszárd és Kaposvár húskombinátjaiban lehet feldolgozni.

Nevezetességek

Tamási termálfürdő: A város legfőbb nevezetessége a Várhegy alatti termálfürdő, ami Tolna megye jelentős fürdőhelyeinek egyike. Kútját 1967-69 között fúrták 2272 méteres talpmélységig, vize 53 °C-on tör fel, a medencékben 36-38 Celsius-fokos. Hét medence várja az üdülni vágyókat. A strand területén több gyógy- és wellness-szolgáltatás üzemel. Igen magas a víz só-, klorid-, hidrogén-karbonát-, [bróm]]-, fluor- és jódtartalma. Emiatt alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak ápolására. A fürdő önkormányzati tulajdonban van. 2011-ben újították fel.
Esterházy-vadászkastély (18. század)
Vadászmúzeum
Tamási régészeti leletei között megtaláltató a római koriMinerva-szobor, ami jelenleg szekszárdi múzeumban van kiállítva.
I. Lipót katonai hadjáratai során Tamási kővárát is támadta.
Nevezetes vadászerdejéhez, a Tamási vadasparkhoz a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra.
Az 1775-ben emelt Miklósvárat1819-ben átépítették.
A gótikus művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették. Bővítették barokk és romantikus stílusú részekkel. Szobrok kerültek a homlokzatfülkékbe a római katolikus templomban.
A Rozália-kápolna (Barokk stílusú, más néven Kálvária-kápolna gótikus szentélye 1542-ből való. Többször átépítették: a 18. században barokk, majd 1896-ban romantikus stílusban, berendezése viszont maradt az eredeti barokk.)
Római katolikus templom (Szent István uralkodásának második felében került sor a templom építésének megkezdésére. VédőszentülSzent Tamás apostolt kapta. Kétszeri átépítésen ment keresztül, ezek alkalmával megváltozott a patrónusa, és Szent István képe került a főoltárra, a korábbi védőszent képe egyik mellékoltárra került.)
Gyulaji erdő
Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág